Nagyító alatt a müzli

A müzli kiváló választás fogyókúrázóknak, reggelire fogyasztva nem csak energiát ad, és szép bőrt eredményez, de segítségével a betegségek is könnyebben leküzdhetőek. Emellett létfontosságú vitaminokhoz juttatja a szervezetet!

A különböző müzlik fogyasztása reggelire, illetve napközben kiváló alternatívák azoknak, akik valami egészségesre, ugyanakkor finom nassolnivalóra vágynak.  Ez a csemege már a 19. században is népszerűnek számított, akkoriban Svájcban a parasztok mindennapi étkezéseiben szerepelt. Segítségével olyan vitaminokhoz juttathatjuk szervezetünket, mint a B1, B2, B6, és B12 vitamin, valamint olyan ásványi anyagokkal töltődik fel szervezetünk, mint a vas, a mangán, a réz, a kálium, és a magnézium. A müzli főbb összetevői a gabona, szárított gyümölcs, dió, különböző magvak, és a tej, melyek létfontosságú építőanyagai a testünknek.

Energia egész napra


A reggelit manapság sokan elhagyják a napi rutinból, pedig ezzel az étkezéssel és megfelelő tápanyagokkal napközben kevésbé fáradunk el, koncentrációs képességünk pedig megnövekedik.  A legjobb a sovány tej és teljes kiőrlésű müzli kombináció, ez a két összetevő hatalmas energiabomba. A benne található szénhidrát energiát ad, míg a fehérje növeli az állóképességet.

Csodatévő gabonafélék


A gabonafélék számos pozitív hatással büszkélkedhetnek, a müzli egyik alapösszetevőjének számítanak. A búza, a zab, a rizs, az árpa és a rozs, valamint a natúr kukoricapehely csökkentik a szívkoszorúér, a daganatos, és a cukorbetegségek kialakulásának kockázatát. Magas rosttartalmúak és számos ásványi anyagot tartalmaznak. Azoknál, akik rendszeres gabonafogyasztók alacsonyabb vérnyomásértéket mértek, ritkább volt az infarktus, a stroke, a vastagbéldaganat, valamint a gyomorbélrák kialakulása. Emellett a gabonafélék gazdag E-vitamin és zsírsavak forrása, és a bennük található rost helyreállítja a belek működését

A szép bőr őre


A müzliben található összetevők tele vannak antioxidánsokkal, melyek akadályt képeznek a különböző gyulladások és bőrbetegségek előtt.

Figyelj az összetevőkre!


Bár a müzli egészséges csemege, fontos figyelni az összetevőkre, a boltok polcain kapható változataik ugyanis sokszor olyan anyagokat is tartalmaznak, melyek hizlalnak, és károsak az egészségre. A sok cukrot, zsírt, mesterséges édesítőszereket, adalékokat, aromákat tartalmazó termékek távolról sem hasonlítanak a természetes müzlikre, és nem hogy szolgálják az egészséget, inkább ártanak. A müzli szeletekkel fogyókúra során óvatosan kell bánni, ezeket a termékeket ugyanis cukorsziruppal készítik, ami nem éppen a diéta egyik segítője. Lehetőleg ezekből mértékkel fogyassz!

 

Több mint 100 éve indította világhódító útjára dr. John Harvey Kellog a müzlis reggelit. A híres orvos michigani "egészségcentrumának" lakói számos, helyüket ma is megálló, természetes gyógyterápia mellett e kiváló reggelit kapták hagyományos, főtt ételek helyett.

Dr. Kellog találmánya olyan jól bevált, hogy a gabonapelyhek, készüljenek kukoricából, búzából, zabból, rizsből vagy korpából, a mai napig a legegészségesebb reggeli eledelnek számítanak. Előnyös élettani hatásuk titka a nagy rost- és az alacsony zsírtartalomban rejlik. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is.

rost, rostok

Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat "emészthetetlennek" tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga.

Az élelmi rostok típusai

 

Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában.

Léteznek vízoldékony növényi rostok –ezek állaga zselészerű –, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet "seprőjének" nevezem. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás.

Napi rostanyagszükségletünk 30-40 gramm között van, ezzel szemben a magyarországi fogyasztási értékek ennek felét sem teszik ki. Rostanyag található a zöldségekben, gyümölcsökben, a hántolatlan gabonafélékben és a babfélékben. A gabonafélék ballasztanyagai hatásosabbak, és mennyiségi részarányuk is magasabb, mint a zöldség- és gyümölcsféléké. A cellulóz a gabonák maghéjában található. Ezért javasoljuk a teljes kiőrlésű gabonákból készült kásákat és a müzliket. Sem a tésztafélék, sem a fehér kenyér nem rendelkeznek annyi hasznos tápértékkel, habár a vegetáriánus konyhában jelentős szerepet játszanak.

Zab, búza, árpa

 

A főtt zab már évszázadok óta ismert, a magyar konyha egyik fogása volt a zabkása, mely sajnálatos módon "kiment a divatból". A zab azonban fontos alkotórésze a müzliknek. A benne lévő keményítő emésztése és felszívódása lassú folyamat, így energiatartalma lassan szabadul fel, jótékony hatása több órán át tart. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést. Megakadályozza a székrekedés kialakulását, csökkenti a vér koleszterinszintjét, így a szívbetegségek kialakulásának megelőzésére kiválóan alkalmas.

A búzaszem rostanyaga, olaj, vas, B- és E-vitamintartalma, valamint fehérjetartalmának negyede a mag tövénél levő csírában és az azt körülvevő keményítőtartalmú tápanyagszövetekben található. Az őrlés során a maghéjat (korpa) és a tápanyagban gazdag csírát leválasztják a magról, amelyből aztán többszöri rostálás után finomlisztet készítenek. Az őrlés tehát mindenképp tápanyagveszteséggel jár, valamint a rostanyagok is eltűnnek a finomra őrölt lisztből. A müzlik ideálisan pótolják az elveszett tápanyagokat.

Az árpa a Közel-Keleten a legfontosabb élelmiszerek közé tartozik, Nyugaton sajnos jobbára csak sörfőzdék látják hasznát, illetve az állatok takarmányozására használják. Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. Így például a teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz (méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs), mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív- és agyműködéshez. Emellett nyugtatóan hat az idegrendszerre, sőt még vizelethajtó hatású is.

Egy recept a sok közül
A fenn említettek elkerüléséért, ha teheted, készítsd saját magad a müzlit, így biztos lehetsz benne, hogy nem kerül olyan összetevő a táladba, ami egészségtelen.

Hozzávalók: 2 csésze zabpehely, 1 csésze őrölt árpa, 1 csésze rozspehely, ½ csésze szárított meggy, ½ csésze szárított áfonya, ½ csésze mandula
Elkészítés: A szárított és aszalt gyümölcsök rengeteg oldható rostot tartalmaznak, nagy szerepük van az emésztőszervi megbetegedések megelőzésében. Káliumtartalmuk magas, rengeteg vitamin forrásai, jótékony hatással vannak a szívre.