Sebastian Kneipp (Stephansried, 1821. május 17. - Wörishofen, 1897. június 17.) német katolikus pap, aki lelkészi hivatását természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki. Világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki, amit a gyógyászat ma is Kneipp-kúrának ismer. Gyógyító tevékenysége alapján kapott új lendületet a természetgyógyászat.

Lényege

Kezdetben csak a vízkúrára korlátozódott a kezelés, később azonban Kneipp kiegészítette táplálkozási és életmód-változtatási tanácsokkal is. A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül, különböző hőfokú vízzel, a legváltozatosabb ingert lehet kiváltani. A vízkúra számításba veszi az alkalmazási idő hosszúságát is, a befogadó szervezet érzékenységét és a környezet hőfokát. A kúra lényege tehát azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásával ellentétes reakció lép fel és kellemes meleg önti el a kezelt részt.

A bőr a hőszabályozás és az anyagcsere tekintetében sokkal fontosabb szerepet játszik, mint gondolnánk, mert számtalan fontos idegvégződés a bőrsejtekben található. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. A hatásos kúra érdekében legalább egyhónapos, mindennapi kezelést javasolnak.

A víz-kúra fajtái

Kneipp wörishofeni intézetében, 1895-ben
  • borogatás
  • fürdők
  • gőzölés
  • lemosás
  • pakolás
  • zuhanyok

Wörishofeni intézet kúrája

A gyógyulni vágyók a ma is remekül működő intézetben lakhatnak a kúra idején. Reggel 4 és 5 óra között kapják meg az első kezelést. Napközben négyszeri könnyű étkezésben részesülnek, amelyeknek lényege sok főzelék, gyümölcs, kevés méz, teljes kiőrlésű kenyér, aludt tej és kevés hús.
Kneipp az étkezésre vonatkozó jelszava, hogy „legyen egyszerű, jó, tápláló és olcsó". Hirdette, hogy a hazai élelmiszerek a legjobbak és az idegen égöv alatt termőket jobb, ha elkerüljük. Továbbá a fehér kenyér fogyasztását teljesen eltiltotta és az ételek túlzott sózásától és fűszerezésétől is óvott.
A betegek napközben meghatározott időkben sokat sétálnak az erdőben, nyáron mezítláb járkálnak a harmatos fűben vagy a vizet tapossák a hideg patakban, tehát Kneipp kúrája tartalmazza a víz-, fekvő- és légkúrát (mély légzések a friss levegőn), valamint a napfürdőt (napozás).

Ajánlott irodalom: Dr. Albert Schalle - A vizgyógyászat ABC-je 
(Kneipp Sebestyén természetes és eredményes gyógymódja)