Az aszalt gyümölcsök valóban egészségesek?

Az aszalás - mint természetes tartósítási eljárás - során a friss gyümölcsök víztartalmának jelentős csökkenését érjük el. Bár megfelelő tárolás mellett, adalékanyagok nélkül is hosszú ideig megőrzik ízüket, állagukat és tápértéküket, mégis találunk a boltok polcain kémiai anyagokat (pl. kén-dioxid, szorbinsav) tartalmazó fajtákat. Ezeknek az adalékoknak az előnye, hogy segítenek megőrizni a termék élénk színét és tartósságát, hátrányukként viszont az általuk kiváltott allergiás reakciókat és a B-vitaminok lebontását említhetjük.
Hogy elkerüljük ezeket a negatív tulajdonságokat, készítsük magunk az aszalványokat! Hazánkban a szezonális gyümölcsök bőséges választékát kínálja a nyár. Betakarításkor, ha egy pillanatra eszünkbe jutnak az év végi programok és nyersanyag igények, sokat spórolhatunk, de természetes vitamin- és ásványi anyag-forrást is teremthetünk ezzel a kis házimunkával.

Téli vitaminforrások

A téli időszakban érdemes rendszeresen fogyasztani aszalványokat, hiszen édesség iránti vágyunkat természetes módon tudjuk kielégíteni, ugyanakkor megfelelő vitaminhoz és ásványi anyaghoz is hozzájuthatunk. A téli ínséges időszakban kiemelten fontos a szerepük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásban.

Miért fogyasszuk?

  • Megőrzik az eredeti gyümölcs aromáját, valamint vitamin- (pl. karotin, B1, B2-vitamin, niacin, C-vitamin) és ásványi anyag- (pl. kalcium, kálium, vas, réz) tartalmának nagy részét.
  • Koncentrált cukortartalmuknak köszönhetően fogyasztásuk az édességek iránti vágyunkat is kielégítheti, valamint kiváló helyettesítői lehetnek egyes desszertek cukoralkotójának.
  • Igen magas a rosttartalmuk, ami miatt természetes gyógymódját képezhetik a székrekedésnek.
  • Telítettségérzetet biztosítanak.
  • Vízben megduzzasztva vagy megfőzve bővül a konyhai felhasználhatóságuk. Ehetjük magában melegen, kompótként, áttörve lekvár helyett, sütemény vagy húsételek töltelékeként, mártások összetevőjeként, vagy müzlikbe és salátákba keverve.
Legismertebb aszalt gyümölcsök:
szilva, alma, körte, sárgabarack, meggy, áfonya, eper, szőlő-mazsola, füge, datolya, banán, ananász, mangó, papaya,sárgadinnye.



Hogyan aszaljunk?

Ha otthoni aszalásra adnánk a fejünket, tartsuk be az alábbi dolgokat!

1. Gyűjtsünk össze teljesen friss, ép és egészséges gyümölcsszemeket.

2. Alaposan mossuk meg, csöpögtessük le és töröljük szinte szárazra. 

3. A nagyobb gyümölcsöket szeleteljük fel a kívánt nagyságra (szükség esetén meg is hámozhatjuk őket), és ha van nagy magjuk vagy magházuk, azt távolítsuk el belőlük.

4. Helyezzük egymás mellé szellősen az aszaló felületre. Végezhetjük a fonnyasztást sütőben, kemencében, aszalógépben, vagy nyáron szabad levegőn (napon) is. A lényeg, hogy alacsony hőmérsékleten (kb. 60 fokon, bár gyümölcsönként ez eltérő), hosszú ideig (kb. 6 órától több napig is eltarthat, a módszertől függően) történjen a művelet, amíg a gyümölcs elveszti víztartalmának kb. 80%-át. A napon való aszaláskor mozgassuk át többször a gyümölcsöket. A végtermék maradjon ruganyos, de megnyomva, már ne lehessen belőle folyadékot kipréselni.

5. Az elkészült aszalványokat száraz, szellős, hűvös helyen, dobozban érdemes tárolni. Ezek szavatossága akár egy év is lehet.

Aszalt gyümölcsök jótékony élettani hatásai

Vajon miért csak télidő beálltával jutnak eszünkbe az aszalt gyümölcsök? Úgy tűnik, tán hagyomány, hogy a mazsolát, a fügét és a mandulát csak a karácsonyi ünnepekkel társítsuk. Az adventi időszak közeledtével valódi vágyódás fog el bennünket ezek után a csemegék után, bár az aszalt gyümölcsöknek kiváló mindennapos energiaforrásként is az asztalunkon a helyük.

Az aszalás az egyik legősibb konzerválási módszer, amellyel gyümölcsöt rakhatunk el magunknak télire. A szárított és aszalt gyümölcsök nem csak különleges ízükkel örvendeztetnek meg bennünket, de az elpárolgott víz miatt tápanyaguk nagyfokú koncentrációja is épülésünkre válik. 
Hogy a hideg hónapokban elkerülhessük az ásványi anyagok hiányát, vagy hogy kiegyensúlyozhassuk azt, nincs mindig táplálék-kiegészítőkre szükségünk. Legtöbbször már az is elegendő, ha átgondoljuk eddigi táplálkozási szokásainkat, és a friss zöldségek és gyümölcsök mellé beiktatjuk a szárított gyümölcsöket is. A friss és a szárított gyümölcsöt tehát be kell vonnunk a teljes értékű táplálkozásba, bár nagyon kell ügyelnünk arra is, hogy az évszaknak megfelelő friss gyümölcsöt fogyasszuk, és ne együnk pl. epret vagy más nyári gyümölcsöt a téli hónapokban. Ehelyett a nyári gyümölcsök „téliesített" formáját, pl. az aszalt almát, körtét, sárgabarackot vagy fügét részesítsük előnyben.

Miután a száradási folyamat során a gyümölcsök tápanyagtartalma hatszor-nyolcszor olyan koncentrált formában jelenik meg, az aszalt gyümölcsök, különösen a szűk téli hónapokban, valóságos energiabombát jelentenek szervezetünk számára. Így pl. a sárgabarack esetében megnő a gyümölcs béta-karotin (az A vitamin provitaminja) és vas tartalma is. Aszalt formában a természetes cukrokból és ballasztanyagokból származó energia is nagyobb mértékű, mint friss gyümölcsök esetében.

 

Az aszalt sárgabarack mint kiváló káliumforrás


A vízháztartásért, az idegi ingerátvitelért és a szívműködésért felelős káliumot már a friss sárgabarack is gazdagon tartalmazza (280mg/100 gr gyümölcs), de a gyümölcs szárított formájában még magasabb káliumtartalommal rendelkezik. 100 gr. aszalt sárgabarack elfogyasztásával szervezetünket 1370 mg káliummal látjuk el, azzal az ásványi anyaggal, amely leginkább erős verejtékezés, pl. sportolás vagy nehéz fizikai munka következtében vész el. A vízhajtó szerek és a kortikoidok is hozzájárulhatnak a kálium gyors kiválasztásához, és ezzel szükségessé teszik a kálium pótlását. A rendszeresen szedett hashajtók túlzott folyadékvesztéshez vezetnek, így a szervezet „kiszáradhat" és fennállhat a káliumhiány veszélye. Az ásványi anyag hiánya fejfájásban, lassú sebgyógyulásban, izomgyengeségben és renyhe székletürítésben nyilvánulhat meg.

Káliumban gazdag táplálkozással, melyhez az aszalt sárgabarackon kívül más szárított gyümölcsök, pl. mazsola, füge vagy banán, ill. a burgonya, a teljes kiőrlésű termékek, a hüvelyesek és a zöld színű zöldségek is hozzájárulnak, a hiánytünetek megfelelően orvosolhatók.

A sárgabarack nem csak kiváló káliumforrás, de különösen sok A vitamin is található benne, így napi három friss gyümölcs elfogyasztásával fedezhetjük egy felnőtt szervezet A vitamin szükségletének a felét.

A szárított sárgabarack egyben elsőrangú vasforrás is. A vas életfontosságú jelentőséggel bír az oxigén szállításában, felhasználásában és raktározásában.

Különösen a nőknek kell ügyelnie arra, hogy táplálékukkal elegendő vasat vegyenek magukhoz (diófélék, hüvelyesek, magvak, piros színű gyümölcsök és zöldségek, hús, melasz), hiszen a menstruáció miatt hajlamosak a vashiányra.

A vasban gazdag sárgabarack (4,4 mg) mellett a füge (3,2 mg), a szilva (2,3mg) és a szárított banán (2,8 mg) is ajánlott.

 

Mazsola - apró gyümölcs hatalmas erővel


Azt a szőlőt, amely sokáig a szőlőtőn marad, s amit aztán árnyékban szárítanak, gyűjtőnéven mazsolának nevezzük. Ebbe a kategóriába tartozik a szultanina (damaszkuszi mazsola) és a feketeszemű mazsola is. Olyan értékes, a szervezet működéséhez állandóan szükséges, elengedhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz, mint a kalcium, magnézium és a foszfor. Az értékes szubsztanciák felvétele mellett a 75%-os szőlőcukor-tartalom gondoskodik arról, hogy ízlelőbimbóink se szenvedjenek hiányt.

A legismertebb és legjelentősebb kalciumforrásaink a tejtermékek. De néhány zöldségfajta, pl. a takarmány-/marhakáposzta (??) (212 mg) és a kerti zsázsa (214 mg) ill. a mazsola is ugyanolyan számottevő mennyiségben tartalmazzák ezt az ásványi anyagot. A mazsola 80 mg kalciumot tartalmaz, amelyre nagy szükség van csontjaink és fogaink felépítéséhez. A mazsolában található foszfor és magnézium is jelentős mértékben hozzájárulnak „tartószerkezetünk" épen tartásához.

 

Aszalt gyümölcsök - a gyomor- és bélbetegségek gyógyítói


Rostanyagainak köszönhetően a szárított datolya és a füge is alkalmasak arra, hogy emésztésünket lendületbe hozzák. Az ipari országokban több millió ember szenved a krónikus székrekedés valamely formájától, így ajánlatos lenne némely hashajtóval szemben az aszalt gyümölcsöt előnyben részesíteni. Hiszen a legtöbb hashajtó a dehidratáció következményeként a káliumhiány veszélyét vonja maga után, s nem csak a káliumét, de egyéb ásványi anyagokét is, főképpen, ha hosszabb ideig szedik őket. Létezik még egy gyümölcs, amely gyengéden, mégis hatásosan kezeli az emésztési problémákat, s ez nem más, mint a természetes cukrot és gyümölcssavakat tartalmazó szilva. Szárított formájában 824 mg káliumot, vasat, a B vitamin-csoport néhány tagját és aszkorbinsavat is tartalmaz.

A trópusi ananász, mely gazdag enzimekben, ezen kívül pedig bőven raktároz gyümölcssavakat is, azoknak ajánlott, akiknek kevés a gyomorsava, hiszen a benne található fehérjét felhasító enzim, a bromelain támogatja az emésztést.

 

Részesítsük előnybe a kénezetlen gyümölcsöket!


Rengeteg okunk van tehát arra, hogy az aszalt gyümölcsöt bevonjuk mindennapi táplálkozásunkba. Vásárláskor azonban ügyeljünk arra, hogy kénezetlen gyümölcsöt válasszunk. Hiszen a konvencionális áru esetében alkalmazott kéndioxid, amelyet az E 220-as összetevőn ismerünk fel, s melynek az a feladata, hogy megakadályozza a világos gyümölcs elszíneződését és a kártevők megtelepedését, különböző panaszokat okozhat. A kéndioxid az egyik legősibb konzerváló szer, többek között már a középkorban is használták boros hordók tisztításához. Különösen érzékeny emberek (allergiások) esetében azonban fejfájást, hányingert és hasmenést okozhat. Az a tény is ismert, hogy néhány asztmás betegnél a kénezett élelmiszer a kórkép súlyosbodását vonhatja maga után.

A kéndioxid ezen kívül gátolja az enzimek működését, és tönkre teszi a B1 vitamint, amelyre a szervezetünknek az idegi működéshez és a szénhidrátok anyagcseréjéhez napi 1,1-1,3 mg mennyiségben szüksége van.

 

Aszaljuk magunk a gyümölcsöt!


Hogy egészen biztosak lehessünk abban, hogy kezeletlen árut vásárolunk, helyezzünk hangsúlyt a bio-termékekre, vagy egész egyszerűen aszaljuk magunk a gyümölcsöt.

Ez elsősorban azoknak ajánlott, akiknek saját kertjük van, és bőven van gyümölcsük, pl. körtéjük, almájuk. Ezeknek a gyümölcsöknek a szárítására két nagyon egyszerű módszer áll rendelkezésünkre:

Ha sok aszalni való gyümölcsünk (ill. szárítandó fűszernövényünk) van, érdemes vásárolni egy aszaló gépet, amellyel néhány óra leforgása alatt nagyon egyszerűen és főleg minden adalékanyag nélkül konzerválhatjuk a gyümölcsöket. A gyümölcsök gondos szárítása ebben az esetben kizárólag meleg levegő kíméletes cirkulálásával történik. 
A gyümölcsök szárításának másik lehetősége a tűzhely sütője. Ehhez a friss, nem túl érett és teljesen ép gyümölcsöt szeletekre vágjuk, zsírpapírral vagy sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, majd kb. 50-60 °C-on néhány óra alatt megszárítjuk. Hogy a nedvesség el tudjon távozni, a sütő ajtaját a szárítás ideje alatt hagyjuk egy résnyire nyitva. 
A kész gyümölcsöt azonnal fogyaszthatjuk vagy eltehetjük magunknak a sötét téli napokra.
A magunk aszalta gyümölcsök tárolásához azokat először is jól le kell hűteni, hiszen eltarthatóságuk csak akkor biztosított, ha már nem tudnak nedvességet felvenni. Lehűlés után légmentesen záródó üvegekbe tehetjük őket.

 

A szárított gyümölcsök sokoldalú felhasználása

Az aszalás az egyik legősibb konzerválási módszer. Segítségével gyümölcsöt tárolhatunk el az érési időn kívülre, télire. A szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt tápanyag-koncentrációja is magasabb a friss gyümölcshöz képest.

Az aszalt gyümölcsöknek magas a szőlőcukortartalma, ezért a szervezet számára könnyen és gyorsan hasznosítható energiaforrást jelentenek. Étkezések között finom csemege, nassolni valóként fogyaszthatók. Vigyünk magunkkal belőlük az irodába, sportoláshoz, kirándulások alkalmával, és élvezzük, hogy természetes módon jutunk finom energia utánpótláshoz. Gyermekeinknek is adhatunk néhány szemet az iskolai tízórai mellé, így ellátjuk őket energiával, s egyben gondoskodunk arról is, hogy az egészségtelen édességek helyett legyen mit rágcsálniuk.

Az aszalt gyümölcsöket természetesen használhatjuk különböző ételek elkészítéséhez is. Tehetünk szárított gyümölcsöt pl. a müzlibe, készíthetünk belőlük finom sárgabarack- vagy szilvalekvárt a palacsintához, de joghurtba, túróba is belekeverhetjük őket. Az aszalt gyümölcsök azonban nem csak édes ételek alkotóelemei lehetnek, de rusztikális fogásokhoz (húshoz és zöldséghez) is felszolgálhatjuk őket.

Bármily módon is építsük be a szárított gyümölcsöket az étrendünkbe, biztosak lehetünk afelől, hogy hozzájárulnak a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáshoz.

Aszalógép típusok
Előnyei: Nagy felület hatékonyság, csendes működés Energiatakarékos üzemmóddal is.