Az
ezüstnek a szervezetre való hatása már az ősidőktől foglalkoztatja az emberiséget. Hippokratésznél is találunk említést az ezüst gyógyító és betegségmegelőző hatásáról. A főniciaiak ezüst edényekben tárolták az ivóvizet, bort, ecetet, hogy megvédjék a romlástól.

A 19. század második felében újra felfedezték az ezüst jótékony hatását. Az 1870-s években egy német nőgyógyász, Karl Krede 1%-s ezüst nitrát oldatot kezdett használni a fertőtlenítésre. Az ő eredményeinek köszönhetően a német kórházakban sikerült teljesen legyőzni, az akkoriban nagyon elterjedt betegséget, az újszülöttek szemén keletkező gennyes gyulladásokat. Ez a felfedezés elindította az ezüst felhasználását veszélyes bakteriális betegségek megelőzésére.

Karl Krede tanulmányait folytatta fia, Benne Krede. Ő már 1897-ben a XII. Nemzetközi Orvosi Kongresszuson beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az ezüst-tartalmú szerekkel értek el a gyulladások kezelésében a sebészetben, a fertőzések kezelésében, belső használat esetén.

Az orvosok elkezdik alkalmazni az ezüst-tartalmú szereket (Kollargol, Protargol), amelyek modernizált változatát több mint száz éve használja az orvostudomány.

1910-ben a német Chemische Fabrik von Heyden által gyártott ezüst-tartalmú gyógyszerekről, kiadtak egy összefoglalót, amelyben le volt írva különböző fertőző betegségek gyógymódja, köztük: gennyes gócok, vérmérgezés, tífusz, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szifiliszes sebek, gombás fertőzések, szem, száj, orr, fül és torokgyulladások, reumás megbetegedések, égési sérülések, fekélyek és még más betegségek javasolt gyógymódja.

Az első világháború idején már sok ezüst vegyületet használtak fertőzések megelőzésere és gyulladások kezelésére.

A múlt század 30-s éveiben sikeresen használták a Kollargolt fertőző artritis, reumás betegségek, asztma, tüdőgyulladás, influenza, torokgyulladás, gyomorhurut gyógyítására. Külsőleg is használták gennyes sebek, égések kezelésére. Ez az irányzat intenzíven fejlődött, egészen az antibiotikumok felfedezéséig a 40-s években.

Sajnos a mai ember már ismeri az antibiotikumok mellékhatásait is, mint az immunrendszer gyengítése, légúti gombás megbetegedések, a bélflóra károsítása. A baktériumok érzéketlenné válása egy idő után egyre erősebb antibaktériumok alkalmazásához vezet.

Mindamellett kísérletek során egyértelműen bizonyított, hogy az ezüst ionok számos baktériumot, vírust, algát és gombát elpusztítanak, nem károsítják azonban a bélflórát, nem váltanak ki allergiát.

1930-tól kezdenek ivóvizet sterilizálni ipari méretekben, ezüst-ionokkal. Egyes adatok szerint az így kapott ezüst víz baktériumölő hatása nagyobb, mint a klór, klórmész vagy más erős oxidáló anyag ugyanolyan koncentrációban. Az ezüst víz külsőleg való felhasználása esetén, az antibakteriális hatás nagyságrendekkel erősebb, mint a penicillin hatása.

Ezt a módszert széles körben használják a mai napig. A NASA először az APOLLÓ programban használta az ezüst víz jótékony tulajdonságát. Az űrhajósok az űrállomáson ezüst ionokkal csírátlanított vizet isznak a mai napon is. Ezüst ionnal sterilizált vizet isznak a hajókon, tengeralattjárókon, repülőgépeken az utasok és a személyzet a veszélyes infekciók elkerülése érdekében. Ez a módszer, minden pozitív tulajdonsága mellet is, az ezüst drágasága miatt, nem terjedhetett el oly mértékben, mint a víz klórozása.

Magyarországon, a Fővárosi Vízművek Rt. gyárt és alkalmaz mobil , repülőgépen katasztrófa helyzetben lévő területekre szállítható, nagy kapacitású, ivóvíz előállítására alkalmas víztisztító berendezést, amelyben a víz sterilizálása ezüst-ion adagolással történik. Ezt a felszerelést sikeresen alkalmazták Sri-Lankában 2005 januárjában. Az ezüst ion koncentráció az így előállított ivóvízben 50-100 mkg/l.

A nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO 2003-ban adott ki az ivóvízről olyan jelentést, amelyben foglalkozott az ezüst-ion ivóvízre kifejtett hatásáról
(
Silver in Drinking-water. Background document for development of WHO Guidelines for Drinking-water Quality. 2003).
Ez az összefoglaló csak a tudományos világban elfogadott eredményeket tartalmaz és ezek az eredmények voltak felhasználva a javaslatuk kidolgozásánál.

Alábbiakban megemlítünk egy pár fontos megállapítást az említett anyagból.

A természetes vizekben az átlagos ezüst koncentráció csak 0,2 – 0,3 mikrogramm literenként. Az USA-ban végzett mérések alapján, az ivóvízben mért koncentrációk a „nem kimutatható” szinttől 5 mkg/l-g terjedtek. Hasonló eredményeket mutattak a Kanadai kutatások is.

Az olyan ivóvízben, amelyet ezüsttel fertőtlenítettek, 50 mkg/l és ettől magasabb koncentrációt mértek az ezüstből. A legtöbb esetben, az ezüst az ivóvízben nem disszociáló ezüst klorid formában volt.

Az ételekben átlagosan 10-100 mkg/kg koncentrációban van jelen az ezüst a természetben.

Az étkezési szokások elemzése alapján, beleértve a napi ivóvízfogyasztást is, a modern ember csak 7,1 mkg ezüstöt visz be szervezetébe naponta. Viszont a régebben végzett mérésekben még 20 és 80 mkg közötti eredményeket mutattak ki a kutatások.

Az ivóvízzel a szervezetbe bevitt ezüst mennyiség nagyon kis részét teszi ki a fent említett eredményekben. Csak az ezüsttel kezelt ivóvizek fogyasztása esetén volt az ivóvíz szerepe fontos a napi ezüst mennyiség szájon keresztüli bevitelére.

Az emberi szervezet, a bevitt ezüst 0-10% -t tartja csak fel. Általában, pár naptól 50 napig becsülték a bevitt ezüst koncentrációjának a felére való csökkenését a szervezetben.

A mai tudományos eredmények alapján a szervezetre veszélyesnek tekinthető 10 gramm feletti ezüst bevitele az emberi szervezetbe (10 g =10 millió mkg).

Az ivóvíz ezüsttel történő fertőtlenítése esetében, az ezüst maximális koncentrációját 100 mkg/l szinten javasolják tartani.

Ebben az esetben is csak 70 éves fogyasztás után gyűlhetne fel a szervezetben 5 gramm ezüst, vagyis a már veszélyesnek tekinthető 10 gramm fele.

 

EZÜST HATÁSA

A fertőzött sejtbe jutva az ezüst ionok megakadályozzák a tápanyagok eljutását a vírushoz, így a beteg sejtet halálra ítélik. Az ezüst ugyanakkor nem károsítja az egészséges sejteket, más szóval, miközben elpusztítja a patogén baktériumokat, ártalmatlan marad a szervezet saját jótékony mikroflórájára.

Az ezüst gyulladáscsökkentő tulajdonságai az érintett szövetekkel való érintkezéskor nyilvánulnak meg. A gennyező sebbe jutva az ezüst kötődik a szövetekben levő fehérjékhez és védőréteget képez, majd az idegvégződések beburkolásával meggátolja az irritációt. Az ezüst hatása alatt a seb gyorsan megtisztul az elhalt anyagoktól, ami megakadályozza a különféle betegségek kifejlődését és gyorsítja a szövet gyógyulását. A kolloid ezüst hatékony a gyomor-bélcsatorna megbetegedései, ételmérgezések, egyes bőrkiütések (pszoriázis, allergiás dermatitisz), ízületi gyulladások esetén.

Az ezüst – egyike az emberi szervezet normális működéséhez szükséges esszenciális nyomelemeknek. Főként az agynak, belső elválasztású mirigyeknek, májnak, vesének, csontrendszernek szükséges. Az ezüst aktívan vesz részt az anyagcsere keretében végbemenő cserefolyamatokban, számos enzim és fontos vitamin képzésében, szabályozza az energia cserét, hozzájárul a limfocita, eritricita és hemoglobin szám növeléséhez.

 

ECOS készülék rendelhető:

KOVÁCS RENÁTA

70/284-0139, 70/588-3333.