A biostimuláció a szervezet különböző szintjein fejti ki hatását:

 

-szubcelluláris szinten-sztereokémiai változásokat idéz elő a molekulákban, meggyorsíthatja a kollagén és a fehérjék szintézisét, az oxigéncserét és a redukciós oxigén-felvételi folyamat aktiválását (antitoxikus hatás).

-sejtek szintjén-növeli a sejtek elektromos mezőjének a potenciálját, módosíthatja a sejtmembrán potenciálját, javíthatja a szövet újraéledését.

-szövetek szintjén-megváltoztathatja sejtközi folyadék ph-értékét, alkalizálhat-lúgosíthat.

-szervek szintjén-normalizálhatja a működésüket,

-szervezet szinjén-komplex adaptív,neuroreflektorikus és neurohumorális reakciókat vált ki, amelyek az egészség, a testi ellenálló képesség és a közérzet javuláshoz és megtartáshoz vezetnek.


A szakirodalomban a biostimulációról többek között olvashatjuk azt is, hogy a polarizált fény az önálló szövetsejtek szintjén elindítja az irányító folyamatokat, vagy a már elkezdődött ilyen folyamatokat serkenti és lassítja a kóros és degeneratív elváltozásokat.

A polarizált fény hatást fejt ki a sejtmembrán és mitokondriumok molekuláris szerkezetére, és ezzel meggyorsítja a metabolikus folyamatokat salakanyag felhalmozódása nélkül, serkenti a szükséges anyagok képződését a sejtben és tompítja a beteg állapotokat kísérőanyagok kialakulását.

Megfigyelhető továbbá a makrofágok (falósejtek) aktivitásának növekedése, amelyek a sebek sikeres gyógyulásához szükségesek, valamint a fibroblasztok tevékenységének élénkülése,amelyek alapját képezik a bőr transzplantátumok és sebhelyek hegesedési folyamatának.

 

Alkalmazások köre:

 

A polarizált fényű gyógylámpa a betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésként egyaránt alkalmazható. Szinte minden betegségben valamilyen formában, akár gyógyítás, akár megelőzés, akár kiegészítő terápiaként is használható. A teljesség igénye nélkül az alábbi betegségekben illetve tüneti elváltozásokban javasolt:

Allergia, artrózis, asztma, cukorbetegség, fejfájás, ekcéma, lábszárfekély, lábfájdalmak, alsó végtagok dagadása, állkapocs-ízületi fájdalmak, arcideg bénulás, fülfájás, fogínygyulladás, fogfájás, torokfájás, torokkaparás, köhögés, mandulagyulladás, nátha(szénanátha), meghűlés, homloküreg-gyulladás, orrvérzés, orrüreg, nyálkahártya-gyulladás, reuma, gerincfájdalmak, idegfájdalmak, fájdalmas sebek, véraláfutások, megpattant erek az arcon, afták, herpes, pattanások, cellulitis, viszketegség, gombás megbetegedés, pikkelysömör, övsömör, bárányhimlő, körömágygyulladás, köszvény, problémás erekció, frigiditás, menstruációs panaszok, meddőség, mellgyulladás, mellbimbó sérülés, tejképződési zavarok, migrén, depresszió, félelem, alvászavarok, étvágytalanság, éjszakai bevizelés, műtét utáni hegek, zúzódások, horzsolások, feltörések, felfekvések, Parkinson-kór, ínszakadás, heveny-ín-és izomgyulladás, izomgörcsök, izmok sérülései, napégések, égési sebek, prosztata, hasmenés, székrekedés, alacsony vérnyomás, magas vérnyomás, hajhullás, ráncok, középfülgyulladás, gyomorfekély, stb…

Egy nemrégiben lefolytatott klinikai kísérlet szerint a nagy erejű fénnyel végzett terápia idősebb emberek esetében is csökkentette a depresszió kínzó tüneteit. A kísérletben közel kilencven, depresszióval diagnosztizált fő vett részt, nagy részük 60 vagy annál is idősebb volt.

A kísérlet során három héten keresztül, reggelente egy óráig fénnyel sugározták be a páciensek felét, ugyanolyan fényterápiás készülék segítségével, amelyet a szezonális depresszió esetén is használnak.
A fényterápia az USA-ban már több mint tíz éve bevált módszer a szezonális – általában a téli hónapokban jelentkező – depresszió kezelésében.


Physorg tudósítása szerint a kísérlet során fényterápiát kapott páciensek hasonló javulást mutattak, mint azok, akik antidepresszánsokat szedtek. Ráadásul a fényterápiás csoport tagjaiban kimutatható volt az alvási ciklus szabályozásáért felelős hormon, a melatonin megnövekedett szintje, a stresszhormonként is számon tartott kortizol mennyisége viszont csökkent a szervezetükben.

 

Hogyan működik?


Ma már tudományos tény, hogy az agy által termelt szerotonin nevű hormon nagy szerepet játszik a hangulatunk alakulásában, a vérben mérhető szerotoninszintet pedig egyértelműen a fény, illetve napfény mennyisége befolyásolja, ahogy az a fenti kísérletből is kitűnik. Mindez ráadásul összefügg a melatonintermeléssel is -  melatonint az agyunk napnyugtával kezdi termelni, és ez a hormon felelős az alvási ciklus megfelelő szabályozásáért és a belső óránk helyes működéséért.