Az endokrinológusok és a meddőségre szakosodott orvosok szerint akkor beszélünk egy párnál meddőségről, ha:

  • A párnál – melynek nőtagja 34 éven aluli – 12 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogant megy gyermek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 12 hónapban állapította meg a teherbeesés alsó határát.
  • A párnál 6 havi, védekezésmentes közösülés után sem fogant meg gyermek, amennyiben a nő 35 év felett van. (A 35 év fölötti nőknél fennálló petesejtminőség-csökkenés igazolja a koralapú megkülönböztetést.)

Elsődleges meddőségben szenvedő párról akkor beszélünk, ha még soha nem állt fenn fogamzás.
Másodlagos meddőség esetén viszont egy régebbi fogamzás után - mely akár kihordott terhesség volt, akár vetéléssel végződött - nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem sikerül teherbe esni. Technikailag másodlagos meddőség nem áll fenn, ha a időközben partnercsere történt.

Előfordulás:

Becslések szerint világszerte minden hetedik párnak gondot okoz a teherbe esés, s ez az arány független az ország fejlettségi szintjétől. Magyarországon 20%-os meddőségi arányról beszélnek a szakemberek. Ez körülbelül 200 000 párt jelent.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy párnál 30-40%-ban a nő a gyermektelenség oka, és ugyanilyen arányban fordul elő, hogy a férfi meddő. Az esetek 20-25%-ában mindkét félnél találhatunk problémákat és nagyjából 10-15% közé esik azon szituációk száma, melyben megállapíthatatlan a meddőség oka.

A nők a korral egyre kevésbé termékenyek. Egy 35 éves nőnek 94% az esélye, hogy rendszeres védekezésmentes szexuális élet mellett 3 év próbálkozás alatt teherbe esik. Ugyan ez az esély 38 éves nőnél már csak 77%.
A férfiak esetében ez a tendencia kevésbé tisztázott.

 

Okok mindkét nemnél

A következő tényezők okozhatnak meddőséget úgy a férfiaknál, mint a nőknél:

  • Genetikus tényezők
    • A Robertson transzlokáció mindkét félnél okozhat teljes meddőséget, vagy visszatérő spontán vetélést.
  • Általános tényezők
    • Cukorbetegég, pajzsmirigy rendellenességek, mellékvese problémák
    • Hipotalamusz-hipofízis tényezők
    • Kallmann szindróma
    • Hiperprolaktinémia
    • Hypopituitarismus
  • Környezeti tényezők
    • A mérgek: mint például a ragasztók, illékony szerves oldószerek, vagy szilikonok, fizikális hatások, kémiai szennyeződések és rovarirtó szerek, valamint a kemoterápia.

Német tudósok számoltak be arról, hogy bizonyos adenovírusok szerepet játszhatnak a férfimeddőség kialakulásában, bár egyébként nem ártalmasak. Az olyan mutációk, melyek hátrányosan változtatják meg az emberi DNS-t, okozhatnak meddőséget, mivel az emberi test ily módon akadályozza meg a hibás DNS-ek öröklődését.

Női okok

A következő meddőségi okok csak nőknél fordulnak elő:

Ahhoz, hogy egy nő megtermékenyüljön, bizonyos dolgok meg kell történjenek: a közösülésnek nagyjából abban az időben kell lennie, amikor a petesejt kiszabadul a petefészekből, a petesejt- és spermaképző szerveknek optimális szinten kell működniük és a nőnek hormonálisan egyensúlyban kell lennie.

Néhány nő azért meddő, mert a petefészek nem elég érett és kiveti a petesejtet. Ebben az esetben szintetikus FSH injekcióval, vagy Clomid (klomifen-citrát) tablettával lehet ösztönözni a tüszőt, hogy éretté váljon (lásd: ovuláció indikáció).

A nőket érintő problémák közé tartozik az endometriózis, illetve a sérült petevezető
(amit okozhat fertőzés is, pl. a chlamydia).

Vannak egyéb tényezők is, amelyek ronthatják egy nő teherbe esési esélyeit: ilyenek a túlsúly, illetve a kóros soványság, de a nők termékenységi mutatója meredeken csökken 35 év fölött is. Néha több tényező együttesen is jelen lehet, van azonban, hogy a meddőség oka nem állapítható meg.

A női meddőség általános okai közé tartoznak:

  • ovulációs problémák
  • petevezeték elzáródás
  • korfüggő tényezők
  • méh problémák
  • korábbi petevezeték elkötés
  • korai menopauza

Korai menopauzáról beszélünk akkor, ha 35 éves kor előtt elmarad a menstruáció és megszűnik a peteérés. Bár a háttérben álló okot gyakran nem ismerik, bizonyos kórképeket kapcsolatba hoztak már a korai menopauzával, ide értve a különböző immunbetegségeket, sugár- vagy kemoterápiás kezelést, és a dohányzást.

Férfi okok

Férfiaknál a meddőség fő oka a spermiumok
alacsony minőségével függ össze.

Kombinált meddőség

Az esetek egy részében a pár mindkét tagjánál előfordulhatnak meddőségi problémák és a terméketlenség oka ezen feltételek kombinációjában keresendő. Más esetekben az ok genetikai, vagy immunológiai lehet, mivel a pár mindkét tagja külön-külön termékeny, de külső segítség nélkül együtt nem képesek a gyermeknemzésre.

 

Ismeretlen eredetű meddőség

A meddő párok 20%-a ismeretlen eredetű meddőségben szenved. Ezeknek az eseteknek a hátterében is valószínűleg valamilyen rendellenesség található, de ez a rendellenesség a mai vizsgálati módszerekkel nem megállapítható. A lehetséges okok: a petesejt nem az optimális időben szabadul ki a megtermékenyítéshez (lásd:LUF szindróma), vagy nem lép be a petevezetékbe, a hímivarsejtek nem képesek elérni a petesejtet, nem sikerül a megtermékenyítés, a petesejt beágyazódása sikertelen. Egyre inkább ismert, hogy a petesejt minősége nagyon fontos és ezért az idősebb korú nők esetében már nem képes sikeres megtermékenyülésre.

 

Kezelések:

A meddőségi kezelések három csoportba oszthatók:
orvosi, kiegészítő és alternatív módszerek.
Néhány ezek közül összehangolható egyéb metódusokkal.

 

Orvosi eljárások

A meddőség orvosi kezelése általában termékenység elősegítő gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, sebészet, vagy ezek kombinációjának használatával történik. Ha a sperma jó minőségű és a női fél reprodukciós szervei rendben vannak (szabadon átjárható petevezeték, nincsenek összenövések, sebek), az orvos összeállíthat egy gyógyszeres petefészek-stimuláló eljárást. Adott esetben az orvos dönthet úgy, hogy a gyógyszeres kezelést kiegészíti egy inszeminációs (IUI) eljárással. Ebben az esetben a peteérés ideje alatt az orvos egy katéter segítségével vezeti be a spermiumokat a méhbe.
Ezek a megtermékenyítő módszerek testen belül történnek.

Ha a hagyományos orvosi eljárások kudarcot vallottak, az orvos javasolhatja az in-vitro fertilizáció (IVF - közismert nevén a lombik program) megkezdését. Az IVF-et és az ehhez kapcsolódó technikákat (mint például az ICSI, ZIFT, GIFT, stb.) összefoglaló nevükön asszisztált reprodukciós technikáknak (ART) nevezik.

Az asszisztált reprodukciós technikák általában a petefészek stimulálásával kezdődnek, hogy ösztönözzék a petesejtek termelését. Stimuláció után az orvos sebészeti úton kivon egy vagy több petesejtet, majd laboratóriumi körülmények között befecskendezi azokat spermiummal, így hozva létre egy vagy több embriót. Ezek után a megtermékenyített petesejteket visszaültetik a méhbe. Ezt az eljárást embrió transzfernek hívják.

Kiegészítő és alternatív gyógymódok

Három olyan kiegészítő és alternatív meddőségi kezelés létezik, melyek tudományosan igazoltak és eredményeik megjelentek lektorált orvosi folyóiratokban.

  1. Csoportos pszichológiai terápia: 2000-ben egy Harvard Medical School tanulmány vizsgálta a csoportterápia lehetséges hatásait olyan meddő nőkön, akik már legalább egy éve sikertelenül próbálkoztak teherbe esni. Mindkét terápiás csoport - a támogató és a kognitív viselkedésterápiás csoport - statisztikailag jelentősen jobb teherbe esési arányt értek el, mint a kontroll-csoport.
  2. Akupunktúra: Egy 2002-es német tanulmány szerint az IVF embrió transzfer előtt és után 25 perccel végzett akupunktúra jelentősen megnöveli az IVF sikerességét.2006-ban a The University of South Australia által végzett tanulmány kimutatta, hogy az akupunktúrás csoport esélyei a teherbe esésre másfélszer nagyobbak, mint a kontroll-csoporté, bár ez a szám statisztikailag nem szignifikáns. Bár az akupunktúra hatása az IVF-re továbbra is vitatéma, a tanulmány szerzői kijelentik, úgy tűnik, az akupunktúra biztonságos segítője lehet az in-vitro-fertilizációnak.
  3. Manuális fizioterápiás technika: A Wurn technika egy manuális manipulatív fizioterápiás technika, mely egy 2004-es tanulmány szerint növeli mind a természetes úton, mind az IVF-el támogatott teherbe esés sikerességi arányát. Egy 2008-as tanulmány szerint ez a technika újra megnyitja a petevezetéket és a blokkolt funkciókat is oldja. A terápia célja, hogy kezelje az összenövések által korlátozott szerveket és visszaadja a reprodukciós rendszer mozgékonyságát.

Sok ország alkotott meg speciális keretrendszert a meddőségi kezelések etikai és szociális kérdéseinek szabályozására.

  • Az egyik legismertebb a HFEA – az Egyesült Királyság szabályozása a meddőségi kezelésekről és az embrió-kutatásról. 1991. augusztus 1-jén fogadták el a Mary Warnock által vezetett vizsgálóbizottság ajánlásai alapján.
  • A HFEA-hoz hasonló modell működik az Európai Unió számos országában. Minden országnak megvan a saját felelős szerve a meddőségi kezelések engedélyezésére és felügyeletére, melyek az EU előírásainak figyelembevételével működnek. Magyarországon az ezzel kapcsolatos feladatokat az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága végzi.

Sok párnak nyújthat némi reményt, ahol a mesterséges megtermékenyítés kezelés rendelkezésre áll, bár ezt korlátozza az egészségügyi ellátottság és a kezelések ára. Viszont ezek az orvosi megoldások akaratlanul figyelmen kívül hagyják a párok érzelmi reakcióit, melyek jelentkezhet szorongás, az irányítás elvesztésének érzése, megbélyegzettség, vagy akár a felnőttkori fejlődés pályájának megbomlása formájában.

A meddőségnek lehetnek mélyreható pszichológiai hatásai is. A közösülés aktusa kiválthat szorongást és ironikus módon növelheti a szexuális diszfunkcióra való hajlamot.
Gyakran okoz családi viszályt a meddő pároknál, különösen amikor az orvosi utasítások végrehajtásának nyomása alatt vannak (Lásd: terminált együttlét). A teherbe esni kívánó nők olyan arányban kerülnek a klinikai depresszió állapotába, mint amilyen a szívbeteg, illetve a rákos nők aránya. A párok jelentős stresszel is szembesülhetnek az IVF ideje alatt.

Az érzelmi nyomás és a párkapcsolati nehézségek jóval nagyobbak abban az esetben, amelyben a meddőség férfi oldalon jelentkezik.