A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, svájci dialektusban Müeslinek nevezik. A 19. század végéig a svájci parasztok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss vagy aszalt gyümölcsökből, friss tejből és dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel Bircher-Benner zürichi orvos, aminek köszönhetően a müzli meghódította a világot.

A Bircher-Benner-recept szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: 2 evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), 2 evőkanál tejszín vagy joghurt, 1 evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, 1 friss reszelt alma, 1 teáskanál citromlé, méz, barnacukor, melasz ízlés szerint és tej. Tápérték szempontjából ennek az összeállításnak 100 grammja 9,2 g fehérjét, 21 g zsírt és 46,4 g szénhidrátot tartalmaz. Teljes értékű fehérjekomplexumot jelent, gazdag kalciumban, továbbá A-, C-, D- és E-vitaminban.

Az elmúlt másfél évtized során hazánkban is polgárjogot nyert a müzli.
Mára az egészséges táplálkozás egyik szimbóluma lett. 
A GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a müzlik és gabonapelyhek 1997 óta folyamatosan egyre kedveltebbé váltak a magyarok körében. Az egészséges táplálkozásban elengedhetetlennek tartott, rostanyagokban gazdag élelmiszer különösen a hölgyek, a fiatalok - 15-29 éves korosztály - és a felsőfokú végzettséggel bírók körében hódít. A felmérés szerint a nők 30%-a legalább hetente egyszer fogyaszt müzlit, gabonapelyhet, a férfiaknál ez az arány kevesebb mint 20 százalék. A kutatás nem különítette el a kétféle cereália, a müzli és a gabonapelyhek (corn flakes) fogyasztását, holott ezek az egészséges táplálkozás szempontjából korántsem ugyanolyan fontossággal és tulajdonságokkal bírnak.

Minden müzli, ami annak néz ki?

Magyar Élelmiszerkönyv a müzliről nem rendelkezik, és nincs az élelmiszeripari szakirodalomban sem egységes állásfoglalás róla, így nehéz dolgunk van, ha szakszerű leírást szeretnénk adni róla: mi felel meg a müzli kritériumainak, és mi nem. Lelovics Zsuzsanna dietetikus szerint az ideális müzli természetes reggeli étel, amelynek célja, hogy energiát adjon a nap indításához és folyamatosan a délelőtt folyamán. Tápérték szempontjából azok a müzlik előnyösebbek, amelyek nem vagy csak csekély mértékben tartalmaznak hozzáadott cukrot, és nem magas a zsírtartalmuk.

A jó müzli finomítatlan gabonaalapjának, vitamindús gyümölcs-, olajosmag- és tejtartalmának köszönhetően kiváló hatású étel, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a készen kapható - csábító csomagolású - müzlik összetétele már alig hasonlít az eredeti keverékéhez. A termékek jelentékeny hányada tartalmaz például csokoládét, amely előnytelenül befolyásolja - a dietetikus szerint - a müzli alkotórészeinek optimális 55:35:15 szénhidrát-, fehérje- és zsírhányadát (az eredeti Bircher müzli is nagyjából ezt az arányt tartja). Ennek ellenére az üzletek polcai roskadoznak a csokoládés, sőt, fehércsokoládés ínyencmüzliktől.

Ne tévesszen meg senkit az sem, hogy gyakran írják rá a müzlikre a varázs-szlogent, miszerint a terméket a legújabb kutatások eredményei alapján állították össze.

Felmerül a kérdés, hogy mi található meg a jó müzliben? A müzlik előnyösebb összetevői az alábbiak:

  • gabonafélék: búza, árpa, zab, rozs, rizs, és ezek variációi, kukoricapehely (nem cukrozott változata!),
  • magvak: dió, mogyoró, mandula, pisztácia, tökmag, lenmag, szezámmag, pekándió, fenyőmag,
  • gyümölcsök: aszalt vagy nyers gyümölcsök (nem kandírozott!), mazsola, kókuszreszelék (ha természetes),
  • megengedett édesítők: méz, gyümölcscukor.

(Gyümölcsök esetében sokszor látni a csomagoláson, hogy „liofilezett". Az idegen kifejezés egy cukormentes tartósítási eljárást jelöl, jelesül a fagyasztva szárítást.)

Nem való müzlibe a csokoládé, csokidarabkák, mesterséges édesítőszer, hozzáadott cukor, térfogatnövelő szer és más, mesterséges adalék.

Persze, az emberek általában szeretik az édes ízt. A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók müzliben is inkább a kifejezetten édes ízűt választják, így a gyártók is igyekeznek kiszolgálni ezt a törekvést, nem sokat törődve a müzli potenciálisan meglévő és igazolt egészségvédő hatásaival.

A természetazonos aromákkal ízesített termékek helyett célszerű a valódi gyümölccsel készült müzlit választani.

 

Hogyan fogyasszuk?

Az energiafelvétel mellett a müzli fontos funkciója a rost- és a folyadékbevitel. A folyadék mennyiségére nincs általános szabály, legjobb az egyéni ízlést követni. Akár a sűrű kását szeretjük, akár a levesesebben fogyaszthatót vagy a ropogósat, a folyadék ne maradjon el! Ha „ropogós" müzlit szeretnénk, akkor a folyadékot csak közvetlenül fogyasztás előtt adjuk hozzá. De ha étkezés előtt tíz perccel keverjük össze, és állni hagyjuk, akkor sokkal puhább lesz a gabonapelyhes müzli. A gabonaőrleményekből készült müzlialapot érdemes este beáztatni, hogy reggelre jól megpuhulhasson.

Felmerül a kérdés, hogy mennyi müzli fogyasztása egészséges?
Jó-e, szabad-e minden nap müzlit enni?
Dietetikus szakértőnk szerint nem tanácsos minden nap ezt reggelizni, a müzli csak egyik eleme legyen változatos étkezésünknek. Ugyanakkor számos lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy változatosan keverhessük mi magunk is otthon, az igényekhez alakítva. A tanács tehát: ha müzlit mindennap fogyasztunk, az ne ugyanaz legyen: váltogassuk az összetevőket, illetve egyszerre csak kis mennyiséget keverjünk magunknak, az összeállításában pedig legyünk kreatívak. Ha készen vásároljuk a müzlit, inkább kisebb kiszerelésűt válasszunk, és váltogassuk a márkát. Mivel magas az energiatartalma, naponta egyszer fogyasszunk belőle, egyszeri adagja 30 g.

Miért egészséges  a fogyasztása?

Mivel igen laktató étel, rendszeres fogyasztásával a túltápláltság könnyen megelőzhető.
Aki naponta legalább egyszer eszik belőle, szervezete olyan erőt nyer, ami sokat segít  a betegségek leküzdésében és hosszabb, aktívabb életre ad reményt.