A máj-típus

Elsősorban a férfiakra jellemző: a karok és a lábak vékonyak, miközben a has „pókhasként” előre domborodik.
A máj-típusú emberekre jellemző, hogy az idő múlásával egyre kevésbé bírják a zsíros ételt és a finomított szénhidrátokat, gyakran küzdenek emésztési problémákkal, evés után sokszor felfúvódnak. A jobb válluk, a lapockáik közötti rész és az alsó hátuk gyakran megmerevedik, „beáll”. Amikor eltelnek, a bordáik alatt érzik a nyomást.
Gyakran kívánnak zsiradékban sült, cukros, vagy savanyú ételeket.
Reggel az alacsony vércukorszintnek köszönhetően sokszor morcosak és időként fejfájással küzdenek.
Jellemző problémájuk a visszeresség és a bőrproblémák (pl. a kézháti barna foltok, vagy az apró, piros kiütések).
Gyorsan éhesek lesznek, és az éhség sokszor még evés után sem múlik el – ez a rossz epetermelésnek köszönhető, ami miatt az ételt nem bontja le megfelelően a szervezetük.

Mi a teendő?

Először is, méregtelenítéssel helyre kell állítani a máj működését.
Az étrendjükben szerepeljen több fehérje, az egyszerű szénhidrátok helyett pedig válasszák az összetetteket. A cukrokat, üdítőket és az alkoholt teljesen hagyják el, helyette a méregtelenítés támogatása céljából fogyasszanak minél több vizet.

A pajzsmirigy-típus

Erre a típusra jellemző az állandó fáradtság, a hidegre való érzékenység – kezük, lábuk is gyakran hideg. A hajuk, körmük merev és törékeny, bőrük száraz. A szemük gyakran felpuffad, a szemöldökük külső része elvékonyodik, vagy teljesen ki is hullik, ahogy hajhullással is sokszor küzdenek.
Sokszor küzdenek depresszióval és a libidójuk is csökken, néha azon veszik észre magukat, hogy kevéssé képesek koncentrálni.

Gyakorta kívánják a kenyeret, a tésztát, az édességeket, koleszterinszintjük sokszor magas.
A felesleges kilók egyenletesen oszlanak el a testükön, nyaktól egészen a végtagokig.
A hízás oka gyakran a magas ösztrogénszint, amely a pajzsmirigy alulműködéséhez is vezethet.

Mi a teendő?

A lényeg az ösztrogénszint normális szintre szorítása, és a pajzsmirigy működésének serkentése. Ehhez mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni, és ezt természetes módszerekkel, például a megfelelő jógagyakorlatokkal kiegészíteni – az utóbbiakat képzett jógaoktatótól, terapeutától tanulhatod meg.

A mellékvese-típus

Ez a típus szorongó, sokszor alvászavarokkal küzd, és nehezen bírja a stresszt. Csontjai gyengék, törékenyek, az arcán gyakran jelennek meg szőrszálak, a hasa lógó, laza, az arcbőre problémás. Hajlamos az autoimmun betegségekre, az ízületek, a hát, a nyak fájdalmaira. Kávéra van szüksége ahhoz, hogy reggel magához térjen. A stressztől a legtöbbször hízik, és ingerült lesz. Sokan a túlzott edzésbe és a megszorító diétákba menekülnek, de ez csak még több stresszt eredményez az életükben.

Mi a teendő?

A legfontosabb a stressz csökkentése. A lefekvés előtti éhségrohamok kivédése érdekében jó, ha eszik valami egészségeset lefekvés előtt egy-két órával. A pihenés is létfontosságú. Ez a típus akkor tud fogyni, ha mindig kialussza magát.

A petefészek-típus

Ez a típus elsősorban a csípőtájékra szedi fel a felesleget, és jellemző rá a PMS, a menstruáció környéki súlygyarapodás, a ciklikus fájdalmak (például a térdben vagy az alsó hátban), a ciklikus libidócsökkenés és pattanások, a petefészek-ciszta és a termékenységi problémák. Sokszor vannak hőhullámai, éjszaka izzad, sokszor fordul elő nála az erős menstruációs vérzés és a hüvelyszárazság.
Mivel ezt a hízási típust az ösztrogén túlsúlya hozza létre, szülés után sokszor szedik fel a nők a hasukra és a csípőjükre egyszerre a kilókat.

Mi a teendő?

Az esetlegesen előforduló petefészekciszták orvosi kezelése kihagyhatatlan, de legalább ilyen fontos a természetes, natúr élelmiszerekben gazdag étrend is. Szerepeljen az étrendjében sok egészséges zsírsav, a fehérjeforrások pedig, ha lehet, növényi eredetűek (pl. hüvelyesek) legyenek, mivel az állati eredetű fehérjében sokszor sok a hormon.

EDZÉS TERV:

Egy tanulmány igazolja, hogy azok a nők, akik intenzív és kényelmesebb tempójú edzést váltogattak, több súlyfeleslegtől és hasi zsírtól szabadultak meg 15 hét alatt, mint azok, akik fix tempóban végezték edzéseiket.