Hogyan hatnak az érzelmek az idegrendszerre, aztán a hormonrendszerre, végül a fizikai testünkre, esetenként betegségeket generálva?

Nézzük az orvosi magyarázatot!

 

pszichoneuroimmunológia (PNI) (angolpsychoneuroimmunology) az a tudományterület, melynek feladata a viselkedésiagyiés immun-gyulladásos folyamatok közötti kölcsönhatások kutatása, megismerése. Az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát, és a magatartástudományokat átfogó fiatal diszciplína, amely a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik egészséges és beteg szervezetekben egyaránt.[1]pszichoneuroimmunológiai kutatások fókuszában az idegrendszer és az immunrendszer érzelmekre, viselkedésre és stresszkezelő stratégiákra gyakorolt hatásai, valamint a pszichoszociális folyamatok egészségi állapotra gyakorolt kölcsönhatásai állnak.[2] A pszichoneuroimmunológia az ideg-, a hormonális és az immunrendszert egységes és integrált védekező szuperrendszer részeinek tekintő, a köztük lévő kapcsolatokat kutató interdiszciplináris tudományterület.[3][4]

Pszichoneuroimmunológia a magasabb ideg- és pszichés tevékenységek immunológiai mechanizmusokra gyakorolt szerepét vizsgáló tudományág. Lényege az a paradigmaváltás, hogy az immunrendszer nem független, hanem a neuroendokrin rendszerrel együtt az adaptáció szolgálatában álló egységes, összetett és integrált hálózat interaktív részrendszere. A kifejezést először Robert Ader használta 1980-ban az Amerikai Pszichoszomatikus Társaság elnöki székfoglalójában.[5]

Mai tudásunk szerint legalább két úton kommunikál egymással az ideg- és az immunrendszer: a vegetatív idegrendszeren és a hypophysealis neuroendokrin rendszeren keresztül. Mindkét úton kémiai jelek keletkeznek, amelyeket a limfociták és más immunsejtek felszínén lévő receptorok felismernek, és befolyásolják az immunológiai válaszkészséget. Az aktivált limfociták neuropeptideket és hormonokat termelnek, amelyeket felismerve az idegrendszer további válaszokat indukál a hypothalamusban, a vegetatív és az endokrin rendszerben és a viselkedésben. Az aktív immunsejtekből emellett citokinek és hírvivő anyagok is felszabadulnak, amelyek az immunsejtek közötti interakciók modulálása mellett a központi idegrendszer működését is befolyásolják. Az aktív transzport révén az agyba jutó citokinek aktiválják az asztrocitákat és a mikroglia sejteket, amelyek válaszként többek között citokineket is termelnek.

A lelki terhelés következményei
- Magas kortizolszint (stresszhormon)

- Eltolódás a citokinekben

-Immunelnyomás

-Fokozott fertőzésveszély

- Fokozott testsúlynövekedés

- Fokozott krónikus betegség megjelenés

- Fokozott fáradékonyság

- A figyelem gyengülése, balesetveszély, tévedés veszély

- Memória zavarok

- Korai kiégés

 

A MAGAS CORTIZON SZINT KRÓNIKUS HATÁSAI

- megnőtt étvágy,

- csökkent zsíroxidáció,

- megnőtt raktározás

- elhízás

- emelkedett koleszterin és triglicerid szint

- szívbetegség

- emelkedett vérnyomás

- csökkent dopamin és szerotonin termelés

- depresszió

- félelem

- agysejtek sorvadása

- Alzheimer kór

- inzulin rezisztencia és emelkedett vércukor szint, diabetes

- megnövekedett csontfelszívódás

- osteoporosis

- csökkent testosteron és oestrogen termelés

- csökkent libidó

- immunsejtek számának és aktivitásának csökkenése, gyakori fertőzés

- agyi neurotranszmitterek csökkent termelése, memória gondok.

 

Tehát:

változtasd meg gondolkodásod pozitív irányban és igykezz csökkenteni a stresszt, ha egészségben akarsz élni!!!

 

Vagyis:

érzelmeink és gondolataink erőteljes hatással vannak fizikai testünk és egészségünk állapotára!