A SZILÍCIUM - AZ ESSZENCIÁLIS NYOMELEM

A szilícium létfontosságú nyomelem az emberi szervezetben.
Kutatásában E. M. Carlisle vállalt úttörő szerepet: az 1970-es években elsőként bizonyította, hogy ez az elem részt vesz a kötő- és támasztószövetek struktúrájának kialakításában.
Egy 70 kg tömegű felnőtt szervezete mintegy 1,4 g szilíciumot tartalmaz, amelynek legnagyobb része az emberi kötőszövetben található. Különösen sok szilíciumot tartalmaznak a csontok és a porcok, a bőr, a visszerek, a verőerek, a légcső, az inak, valamint a szem szaru- és ínhártyája. 1 Az életkor előrehaladásával főként a főverőér, a véredények és a bőr szilíciumtartalma csökken. Ezért különösen idősebb korban megfontolandó a szilíciumpótlás. 

Szilíciumszükséglet 

A szilíciumszükségletre vonatkozóan végzett vizsgálatok szerint a napi felvétel 20-40 mg közötti, és szoros korellációt mutat az étkezési szokásokkal. Finn felmérések szerint a táplálékkal felvett szilícium mennyisége napi 29 mg- ra tehető. Angliában Bowen 2 31 mg- ot, Japánban Teraoka 41 mg-ot javasol. Az Egyesült Államokban Kelsay 8 kimutatta, hogy a rostszegény, főként állati eredetű élelmiszereket fogyasztók napi szilíciumfelvétele 21 mg, míg a rostban gazdag étrend átlagosan 46 mg szilíciumot tartalmaz. 
Mindez nem meglepő, ha az élelmiszerek szilíciumtartalmára vonatkozó adatokat 12 vizsgáljuk. Eszerint a nővényi eredetű táplálkozás több szilícium felvételére vezet, mint az állati eredetű (1. táblázat). Hazánkban szilíciumellátottságra vonatkozó vizsgálatokat még nem végeztek, mindazonáltal a honi táplálkozási szokások figyelembevételével nem zárható ki a csökkent szilíciumfelvétel és a következményes szilíciumhiány.

Élelmiszer

Szilíciumtartalom (mg/100 g)

zabliszt (teljes kiőrlésű)

1150

kerti zsázsa

610

árpa

230

búzakorpa

68

rizs (teljes kiőrlésű)

40

spenót

27

cékla

25

petrezselyem

13

mazsola

12

zöldbab

10

mogyoró

10

kapor

8

banán

8

hagyma

6

paradicsom

6

sárgarépa

1-8

fekete ribizli

3

sajt, húsfélék

0,2-4

1. táblázat

A szilícium élettani szerepe 
A szilícium a kötőszövetben, különösen a csont- és a porcszövetben játszik kiemelkedő szerepet.


Porcszövet
Számos vizsgálat igazolta, hogy a szilíciumhiány kóros elváltozásokat okoz a porc felépítésében, illetve kisebb porctömeg képződik. A szilíciummal megfelelően ellátott tyúkokhoz képest a szilíciumhiányos tápon tartott állatoknak kisebb volt a sípcsontízületük, az ottani porc tömege kevesebb volt, s az összetétele megváltozott. 
A szilícium főként a porc mátrixának bioszintézisében és az érés folyamatában játszik szerepet. Az embrionális porcfejlődést vizsgálva bizonyítható, hogy megfelelő szilíciumellátás hatására a mátrix glükózaminoglükán- (GAG-) tartalma nő, s a kollagén bioszintézise mintegy 200%- kal fokozódik. A GAG növeli a mátrix vízkötő képességét, s fontos szerepet játszik a porcszövet rugalmasságában. 
A szilícium hatásmechanizmusának kutatása során a porcsejtkultúrákon végzett vizsgálatok feltárták, hogy a szilícium különösen a prolin bioszintézisére gyakorol hatást. A kollagénszintézis nagyfokú növekedése főként arra vezethető vissza, hogy a szilícium fokozza a prolin-hidroláz aktivitását. 

Csontanyagcsere
Carlisle professzor asszony több vizsgálata igazolta, hogy a szilícium nemcsak a porcképzésben, hanem a csontok anyagcseréjében is aktívan részt vesz. A szilíciumhiányos tyúkok növekedése és csontvázának fejlődése zavart szenvedett, a szilíciummal megfelelőn ellátott állatokhoz képest a növekedésük elmaradt, a vázrendszerük és a tollazatuk alulfejlett volt, a koponyájuk kisebbre és laposabbra nőtt, s lábszárcsontjaik mérete és rugalmassága csökkent. A tyúkokhoz hasonlóan a patkányok esetében is csökkent növekedést és koponyadeformációt okozott a szilícium hiánya. 
A szilícium hatásmechanizmusára vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a szilícium meggyorsítja a csontok mineralizálódását, főként a kalcium beépülését, másrészt a szilícium növeli a csontmátrix kollagén- és glükózaminoglükán-szintjét. Szilíciumhiány esetén a csontok kollagén- és GAG-tartalma csökken. A szilícium hiányában fellépő vázmorfológiai elváltozások tehát nagyrészt a kollagén és proteoglükán bioszintézisében bekövetkező zavarokkal magyarázhatók. Ezek az eltérések D-vitamin és kalcium adásával nem befolyásolhatók. 
Mikroanalitikai vizsgálatok szerint a szilícium főként a csontok növekedési zónájában halmozódik fel; ez a csontképzésre, -fejlődésre és -átépülésre gyakorolt hatásra utal. Dinamikus mérésekkel a csontok mineralizációjának időbeli lefolyását vizsgálva kimutatták, hogy a csontképzés és -átépülés kezdeti szakaszában a szilícium és a kalcium egyidejűleg épül be az oszteoblasztok által képzett oszteoidokba. Később, a csont érése, mineralizálódása során a kalciumbeépülés folyamatosan növekszik, míg a szilíciumtartalom fokozatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy a szilícium a csont extracelluláris mátrixának kialakításában és a mineralizáció megindításában játszik döntő szerepet. 

Egyéb kötőszöveti feladatok
További fontos funkcionális aspektusok a kötőszövetek viszko-elasztikus tulajdonságaira vonatkozó szilíciumhatások. 
Tudjuk, hogy az erek (verőerek és visszerek) falában, valamint a bőrben nagy mennyiségű szilícium található, ám ennek az elemnek a mennyisége az öregedés során, az évek előrehaladtával csökken. A főverőér falában a szilícium és a kötőszövet mennyiségének csökkenése az érfal elasztikusságának elvesztését, a szélkazánfunkció csökkenését eredményezi, a visszerek esetében pedig elősegítheti a varikozitás kialakulását. 1 
A szilícium szerepe a bőr esetében nem meglepő, ha figyelembe vesszük a bőr és a bőr alatti kötőszövet tetemes kollagénrost-, illetve glükózaminoglükán-tartalmát. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a szilícium serkenti a haj és a körömképződés szempontjából fontos elasztin kialakulását, a keratinhálózat kiépülését. 

A kolloidális szilícium felületi és gyulladásgátló hatásai
A szilícium előnyösen befolyásolja a védekező funkciókat is. A megnövelt szilikátfelvétel hatására nő a nyiroksejtek száma, valamint aktiválódnak a fagocitafunkciók is. 10 Gyulladásgátló hatásait elsősorban nagyobb felületeken, a bőrön, illetve a nyálkahártyákon fejti ki. Kolloidális oldatban a szilikátrészecskék felülete rendkívül nagy (egy gramm kovasavgél felülete körülbelül 300 m 2 ). Az antiflogisztikus hatásban szerepet játszik a kolloidális szilícium nagy vízkötő és abszorbens képessége. Ezáltal felszívja a gyulladásos exudátumot, megköti az irritáló faktorokat (például gyomorsavat), különböző toxinokat, gázokat, illetve gyulladásos mediátorokat. Ezt, valamint a hámregeneráló hatását elsősorban a bőrön, heveny és idült sebek esetén, illetve a gyomor-bél rendszer nyálkahártyáján használhatjuk ki. 

A szilícium szerepe a prevencióban és a betegségek adjuváns kezelésében
A szilíciumnak a kötő- és támasztószövetek anyagcseréjében játszott fontos szerepéről, antiflogisztikus hatásáról számos tanulmány jelent meg, amelyek széles körű prevenciós és terápiás hatás lehetőségét vetik fel. A hatásosságot bizonyító tanulmányok azonban jórészt még hiányoznak, pedig a hatásmechanizmus alapján fontos szerepe lehetne a csontritkulás (oszteoporózis) prevenciójában, illetve számos mozgásszervi betegség adjuváns terápiájában (lásd a 2. táblázatot).

A kolloidális szilícium szerepe a prevencióban és az adjuváns terápiában

A csontképzés elősegítése
- A fokozott növekedés időszakában 
- Oszteoporózis prevenciójában és terápiájában 
- Csonttörések gyógyulásának elősegítésére

Érrendszeri betegségek
- Visszeresség prevenciója és adjuváns kezelése 
- Ateroszklerózis profilaxisa, a szélkazánfunkció megőrzése 
- Ateroszklerotikus eredetű magas vérnyomás adjuváns kezelése

Mozgásszervi betegségek 
- Porcregeneráció elősegítése 
- Artrózisok, ízületi betegségek adjuváns kezelése 
- Laza, gyenge ínszalagok, habituális ficamok

Bőr, köröm, haj elváltozásai
- Petyhüdt bőr, a turgor fokozása 
- Cellulitisz 
- Hajhullás, töredező haj 
- Repedezett, töredező körmök

Gasztrointesztinális zavarok
- Gyomornyálkahártya irritációja 
- Gyomorégés 
- Hasmenés 
- Puffadás 
- Irritábilis bélszindróma (IBS) 
- Bélgyulladások (bakteriális enteritisz, colitis ulcerosa) adjuváns kezelése

Külsőleg
- Enyhe bőrgyulladások, pattanásos bőr 
- Sebgyógyulás elősegítése: égési sebek, napégés, horzsolás 
- Dekubitusz, lábszárfekély adjuváns kezelése

2. táblázat 

A klinikai tanulmányok biztató eredményeket mutatnak a visszeresség, a sebgyógyulás (lábszárfekély) és az akne vulgárisz 13 vonatkozásában. A nagy szilíciumtartalmú zsúrlókivonatok hatását a dermatológiai elváltozások kezelésében (például öregedő bőr, cellulitisz, illetve terhessségi csíkok) igazolták. 
Finnországi epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból egyaránt arra lehet következtetni, hogy a szilíciumhiány szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában: szilíciumdeficit esetén kimutatható az arterioszklerózis nagyobb incidenciája. Az egészséges verőér szilíciumtartalma a szklerotikusénak a többszöröse. 1, 9 Bizonyos klinikai vizsgálatok igazolják a szilíciumadás szerepét a magas vérnyomás adjuváns terápiájában is. 
A kovasav, a szilikát, valamint a szilícium felhasználásának terápiás sikereit leginkább gasztrointesztinális indikációban dokumentálták. Előtérbe került az antacidokban való alkalmazása, de ajánlják hasmenéses betegségek esetén is, illetve felvetik a kolloidális szilícium alkalmazását a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség adjuváns terápiájában.

A készítmény kapható a herbáriákban.